„Szeretn�k valahol egy lyukba elb�jni, �s ott meghalni”

Elhangzott: 2005. okt�ber 5.

2005. okt�ber 7., p�ntek 14:21

2465 olvas�s

– �gy l�tom, az eg�sz napj�t semmittev�ssel t�lti. �gy van? – Igen. A nyugalom jelenti sz�momra azt a b�kess�get, amire sz�ks�gem van. Szeretn�k valahol egy lyukba beleb�jni, �s ott meghalni. – P�rbesz�d egy pszichi�ter �s depresszi�s betege k�z�tt.

Mindannyiunk �let�ben el�fordulnak olyan id�szakok, amikor a szok�soshoz k�pest rosszabb a ked�ly�llapotunk. Lehangoltak vagyunk. Ilyenkor semmi sem k�pes kibillenteni benn�nket ebb�l a k�ls� szeml�l� �ltal is szomor�nak �t�lhet� helyzetb�l. Depresszi�t v�lthat ki az iskolai kudarc, csal�d�sunk valamiben vagy valakiben, esetleg eg�szs�gi �llapotunk roml�sa, munk�nk sikertelens�ge vagy munkahely�nk bizonytalans�ga, elveszt�se. Term�szetesen �nmagunk erej�b�l �s k�rnyezet�nk seg�ts�g�vel az okokat r�szben megsz�ntetve t�ltessz�k magunkat ezen az �llapoton. De nem mindig l�balhatunk ki seg�ts�g n�lk�l a depresszi�b�l. Haraszti L�szl� a Kistarcsai K�rh�z pszichi�triai oszt�ly�nak vezet�je h�rom, ma m�r ritk�bban haszn�lt kifejez�st eleven�tett f�l: b�skomor, meg rem�nyvesztett, csal�dott lehet az ember, de ez nem felt�tlen�l depresszi�. Ha valaki elvesztette a munk�j�t, gy�szol, betegek a gyermekei, �rthet�, hogyha levert �s �letunt. Ha azonban siker�l �rr� lennie a k�r�l�tte l�v� probl�m�kon, megoldja azokat, term�szetesen rossz kedve is tovat�nik. Ez nem depresszi� ugyanis. Azonban, ha a k�nyelmetlen, k�nyszer� helyzet �lland�sul, folyamatos stressz �ri az am�gy is m�r kedvetlen embert, nagy es�lye van r�, hogy val�di depresszi�ja is kifejl�dj�k. Ekkor m�r nem tudja saj�t mag�t a haj�n�l fogva kih�zni a bajb�l, a csal�d is hi�ba meg�rt�, orvoshoz kell fordulni. Depresszi�sak azonban az emberek nem csup�n az �let viharainak hat�s�ra v�lhatnak, hanem bizonyos enzimek hi�nya is el�id�zheti a betegs�get. Ebben az esetben elker�lhetetlen a gy�gyszerese kezel�s, �m j� h�r, hogy �ppen ez az egyik legjobban gy�gy�that� karban tarthat� betegs�g. Csak �ppen nem m�lik el, ebben az �rtelemben a cukorbetegs�ghez hasonl�that�, mindig tudat�ban kell lennie a betegnek, hogy mit szabad �s mit nem mikor kell gy�gyszert szedni �s mikor nem. Ha valaki l�tsz�lag ok n�lk�l v�lik ked�lybetegg�, vagy �letvezet�si probl�m�k miatt, pszichoter�pi�val (is) szokt�k kezelni. Ez a m�dszer hat�sos, egy �letre sz�l, de felt�telezi a paciens nagyon akt�v k�zrem�k�d�s�t �s bizonyos szellemi kapacit�st is. Az ut�bbi �vekben der�lt f�ny arra, hogy a sport is seg�thet a betegs�g legy�z�s�ben, mert az intenz�v testmozg�s boldogs�ghormonokat szabad�t f�l. Az egyik, szeretett munk�j�t elvesz�tett, a m�sort hallgat� h�lgy sikerrel alkalmazta is ezt a m�dszert. Csak az a baj, hogy ha valaki m�r a m�lypontra ker�lt, nem indul el futni, mert nem k�pes �tl�pni saj�t �rny�k�t. Dac�ra annak, hogy manaps�g rengeteget foglalkozik a m�dia, k�nyvek, az eg�sz k�r�l�tt�nk l�v� vil�g a ked�lybetegs�ggel, az m�g ma is stigmatiz�l�, amint arr�l a m�sorba telefon�l� hallgat�ink besz�moltak. Van, akinek a saj�t csal�dja sem fogadta el a betegs�g�t, �s v�l�s lett bel�le, van, aki csak a munkahely�n titkol�zik, de abban �ltal�nos az egyet�rt�s az �rintettek k�z�tt, hogy meg kell v�logatni, kinek besz�l r�la az ember. Pontosan nem tiszt�zott, hogy mi�rt, de a fejlett vil�gban – �s ebben az �rtelemben haz�nk is ide tartozik – �vr�l �vre n� a depresszi�sok sz�ma. R�ad�sul egyre t�bb a seg�ts�gre szorul� fiatal, tizen�ves, ami nehezen kezelhet� terhet rak az oktat�si int�zm�nyekre �s csal�dokra egyar�nt. Senkinek nem az jut ugyanis a plafont b�mul� kamaszr�l esz�be, hogy depresszi�s, pedig ha felfigyelne r� a k�rnyezet, kevesebb tizen�ves k�vetne el �ngyilkoss�got.